Abstract (may include machine translation)
Az új gazdasági világrend igénye a kívánságok helyett akkor válhat kézzelfogható gazdasági valósággá, ha Nyugat, Kelet és Dél reálisan közelíti meg a nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszer kérdéskörét, egymás érdekstruktúráját és jelentőségének megfelelően kezeli a világgazdaságban végbemenő szerkezeti átrendeződési folyamatokat. Türelmes, kitartó munkára van szükség, mindenekelőtt arra, hogy a legfejlettebb országok — így a Nyugat mellett a Kelet kormányzatai is — ellenálljanak a kialakult gazdasági szerkezet konzerválásában érdekelt részérdekek, csoportok és intézmények által képviselt protekcionista nyomásnak. Az új gazdasági világrend valamennyi országcsoport makrogazdasági érdekei érvényesítése mellett teszi lehetővé igazán a fejlődő országok iparosodásának hathatós támogatását és ennek keretében tartós, hosszú távú kelet—déli munkamegosztás létesítését. Ez azonban nem jelentheti sem a kelet— nyugati kapcsolatok kelet—déli, sem a dél—nyugati kapcsolatok dél—keleti kapcsolatokkal való felváltását vagy helyettesítését. Az ilyen irányú, az 50-es és 60-as évekből származó, de egyes körökben ma is népszerű nézetek megvalósítási esélye a 80-as évtizedben kisebb, mint valaha.
The need for a new economic world order can only become a tangible economic reality, rather than wishful thinking, if the West, East and South take a realistic approach to international economic relations, to each other's interest structures and to the structural reorganisation of the world economy. Patient and persistent work is needed, above all to ensure that the most advanced countries, including the governments of the East and the West, resist protectionist pressures from vested interests, groups and institutions interested in preserving the established economic structure. The new economic world order will make it possible to effectively support the industrialisation of the developing countries and, in this context, to establish a lasting, long-term East-South division of labour, while safeguarding the macroeconomic interests of all groups of countries. However, this cannot mean replacing or substituting East-West relations with East-South relations or South-West relations with South-East relations. Such views, which date back to the 1950s and 1960s but are still popular in some quarters, are less likely to be realised in the 1980s than ever before.
The need for a new economic world order can only become a tangible economic reality, rather than wishful thinking, if the West, East and South take a realistic approach to international economic relations, to each other's interest structures and to the structural reorganisation of the world economy. Patient and persistent work is needed, above all to ensure that the most advanced countries, including the governments of the East and the West, resist protectionist pressures from vested interests, groups and institutions interested in preserving the established economic structure. The new economic world order will make it possible to effectively support the industrialisation of the developing countries and, in this context, to establish a lasting, long-term East-South division of labour, while safeguarding the macroeconomic interests of all groups of countries. However, this cannot mean replacing or substituting East-West relations with East-South relations or South-West relations with South-East relations. Such views, which date back to the 1950s and 1960s but are still popular in some quarters, are less likely to be realised in the 1980s than ever before.
Translated title of the contribution | Global economic adjustment and economic development in Eastern Europe |
---|---|
Original language | Hungarian |
Article number | 2 |
Pages (from-to) | 12-29 |
Number of pages | 18 |
Journal | KÜLGAZDASÁG |
Volume | 26 |
Issue number | 4 |
State | Published - 1982 |