"Vajon mire gondoltam?" A demokráciával kapcsolatos attítűdök értelmezési bizonytalanságairól.

Tanulmányunkban a European Social Survey hatodik hullámának demokrácia blokk kérdéseinek validitását vizsgáljuk vegyes módszerekkel: statisztikai és kvalitatív eszközökkel egyszerre. Kutatásunk abból a feltételezésből indult ki, hogy egy nemzetközi kutatás kérdőívének a válaszadók általi értelmezése során számos nehézség merülhet fel. A kérdések mögött meghúzódó elméleti konstrukciók, az eltérő világképek és domináns narratívák függvényében változó lehet, hogy egy-egy országban, de akár országon belül különböző társadalmi csoportok mit is értenek az egyes állítások hátterében meghúzódó komplex kérdésből. Az a feltételezésünk, hogy az alapos előkészítés és módszertani precizitás ellenére a kérdések nem mindig azonos fogalmi, kognitív struktúrákra kérdeznek rá. Ez különösen problémás lehet az olyan, történetileg meghatározott komplex fogalmak és azzal kapcsolatos vélemények és attitűdök kapcsán, mint amilyen a demokrácia. Cikkünkben ezt a dilemmát vegyes módszerekkel vizsgáljuk: komplex statisztikai elemzésekkel mérjük a demokrácia kérdésblokkra adott válaszok konzisztenciáját, illetve az értelmezési nehézségre utaló válaszhiányok mintázatait. Ezt kiegészítendő, fókuszcsoportos kutatást is végeztünk, mely során az egyes kérdések értelmezését, illetve az azzal kapcsolatos nehézségeket boncolgattuk. Az eredmények alátámasztják a kiinduló feltevéseinket: az ESS demokrácia kérdésblokkjának néhány kérdése kimondottan nehezen volt értelmezhető a magyar válaszadók számára, továbbá számos ’item’-ről elmondható, hogy a válaszolók eltérő tartalmakat tulajdonítottak a kérdésben megfogalmazott állításoknak. Írásunk konklúziója, hogy bár az ESS az egyik legmegbízhatóbb összehasonlító survey Európában, mégis távol áll attól, hogy adatait egy az egyben, fenntartások és mérlegelés nélkül, mechanikusan elemezzük.

Our paper examines the validity of the rotating questionnaire block about perceptions of and attitudes towards democracy included in the European Social Survey’s sixth round. The presumptions that inspired our analysis was that respondents’ understanding of questions formulated in an internationally comparative survey may be challenging due to diverging theoretical constructions and narratives that feed historically developed notions of ‘democracy’. Moreover, even within the same country, people with different socio-economic, ethnic and educational background may have different perceptions of the same questionnaire ‘items’ investigated in the democracy questionnaire block. We applied a multi-method approach in analyzing the above methodological puzzle: a complex statistical analysis served to examine the consistency of answers to individual items and the entirety of the questionnaire block, while a focus group research helped to apprehend the variety of interpretations and perceptions of the individual items as well as problems of understanding various terms included in the question. Our findings support the initial hypothesis: respondents had obvious difficulties with understanding some of the items of the democracy questionnaire bloc, while several others hid differing interpretations. The conclusion of our analysis is that even though the European Social Survey is one of the most refined, well-prepared and validated comparative surveys in Europe, its data can’t be analyzed without careful consideration of what the individual questions might mean in different contexts.