Abstract (may include machine translation)
Noha a használatos közgazdasági enciklopédiákban hiába keresnénk e cikk központi kategóriáját, az uniós érettséget, az mégsem egyénieskedően önkényes fogalomalkotás terméke. Az EU Koppenhágában, a társulási szerződések megkötésétől a tagfelvételig vezető komplex folyamat (részletesen: Mayhew, 1998) egyik döntő állomásán, ebben a fogalomban igyekezte megragadni annak kritériumait, hogy mely átalakuló országokat milyen feltételek mellett hajlandó tagjai sorába fogadni. Ezért az „uniós érettség” olyan operatív politikai és stratégiai koncepció, amely teljesítményszintet és minőséget jelent. Ennek mércéje az uniós fél ítélete, nem pedig a tagjelöltek önértékelése. E megítélést lehet szeretni vagy nem szeretni, vitatni és kritizálni, de mivel egyfelől a csatlakozni vágyó tíz átalakuló ország nemzeti összterméke együttesen is csak az uniós össztermék hat százaléka, másfelől pedig nem az EU kíván az átalakuló országokba belépni, hanem fordítva, figyelmen kívül hagyni és megváltoztatni nem lehet.
Although one would search in vain for the central category of this article, EU maturity, in the economic encyclopaedias in use, it is not the product of arbitrary individual conceptualisation. In Copenhagen, at a crucial stage in the complex process from the conclusion of the association treaties to membership (for details see Mayhew, 1998), the EU sought to define in this concept the criteria for determining which transition countries it was willing to accept as members and under what conditions. Therefore, 'EU maturity' is an operational political and strategic concept that implies a level of performance and quality. Its yardstick is the judgement of the EU side, not the self-assessment of the candidate countries. This judgement can be liked or disliked, debated and criticised, but since the combined national product of the ten accession candidates is only six per cent of the EU's total product, and the EU does not want to enter the accession countries, but vice versa, it cannot be ignored or changed.
Although one would search in vain for the central category of this article, EU maturity, in the economic encyclopaedias in use, it is not the product of arbitrary individual conceptualisation. In Copenhagen, at a crucial stage in the complex process from the conclusion of the association treaties to membership (for details see Mayhew, 1998), the EU sought to define in this concept the criteria for determining which transition countries it was willing to accept as members and under what conditions. Therefore, 'EU maturity' is an operational political and strategic concept that implies a level of performance and quality. Its yardstick is the judgement of the EU side, not the self-assessment of the candidate countries. This judgement can be liked or disliked, debated and criticised, but since the combined national product of the ten accession candidates is only six per cent of the EU's total product, and the EU does not want to enter the accession countries, but vice versa, it cannot be ignored or changed.
Translated title of the contribution | EU maturity, EU immaturity |
---|---|
Original language | Hungarian |
Pages (from-to) | 50-61 |
Number of pages | 12 |
Journal | Beszélő |
Volume | 6 |
Issue number | 5 |
State | Published - 2001 |