Abstract (may include machine translation)
Ma, az egyre növekvő kockázatok korában elengedhetetlen, hogy az emberi tudat a tájat és a környezeti jelenségeket is történetekbe tudja foglalni. Ez elsősorban információ és érzékenység kérdése. A szöveggyűjteménybe válogatott tanulmányok részben a 21. század elején legtöbbet idézett és vitatott környezettörténészek tollából születtek, részben pedig olyan jelenségekről szólnak, amelyekről ezekben az években derült ki, hogy századunkban is meghatározóak maradtak, sőt még az 1990-es években tapasztaltnál is fontosabbak (erdőtüzek, árvizek, trópusi és mérsékelt övi viharok). Szinte minden tanulmány hangsúlyozza, hogy a különböző miliőkben születő tudás és döntések közötti kölcsönhatások, az egyenlőtlenségek és a hierarchiák a környezettörténet központi kérdéseihez tartoznak. Ebből következik, hogy a környezettörténet léptékváltó tudomány: választ kell adnunk arra, hogy a globális, regionális és lokális szinten megfigyelt jelenségek összeegyeztethetők, reprezentatívak, vagy éppen egyediek-e. A különböző színterek és időbeli skálák változatos módszertant igényelnek. A válogatás során azonban elsősorban arra koncentráltunk, hogy a lehetséges források és keretek minél szélesebb körét vázoljuk fel. Kötetünktől azt várjuk, hogy előmozdítsa a környezettörténet magyarországi intézményesülését és – elsősorban – egyetemi jelenlétét.
Today, in an era of increasing risks, it is essential that the human mind can also capture the landscape and environmental phenomena in stories. This is first and foremost a question of information and sensitivity. The essays selected for this collection are partly by the most quoted and controversial environmental historians of the early 21st century, and partly by phenomena that have emerged in these years to remain significant in our century, even more so than in the 1990s (forest fires, floods, tropical and temperate storms). Almost all studies emphasise that the interactions between knowledge and decisions in different contexts, inequalities and hierarchies are central to environmental history. It follows that environmental history is a science of scale: we need to answer the question of whether the phenomena observed at global, regional and local levels are compatible, representative or even unique. Different scales and time scales require different methodologies. However, the selection has focused on outlining as wide a range of possible sources and frameworks as possible. Our volume is expected to promote the institutionalisation and, above all, the academic presence of environmental history in Hungary.
Today, in an era of increasing risks, it is essential that the human mind can also capture the landscape and environmental phenomena in stories. This is first and foremost a question of information and sensitivity. The essays selected for this collection are partly by the most quoted and controversial environmental historians of the early 21st century, and partly by phenomena that have emerged in these years to remain significant in our century, even more so than in the 1990s (forest fires, floods, tropical and temperate storms). Almost all studies emphasise that the interactions between knowledge and decisions in different contexts, inequalities and hierarchies are central to environmental history. It follows that environmental history is a science of scale: we need to answer the question of whether the phenomena observed at global, regional and local levels are compatible, representative or even unique. Different scales and time scales require different methodologies. However, the selection has focused on outlining as wide a range of possible sources and frameworks as possible. Our volume is expected to promote the institutionalisation and, above all, the academic presence of environmental history in Hungary.
Translated title of the contribution | Landscape, people, knowledge - green history: Introduction to the literature of environmental history |
---|---|
Original language | Hungarian |
Place of Publication | Budapest |
Publisher | Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet |
Number of pages | 308 |
ISBN (Print) | 9789634162520 |
State | Published - 2021 |