Körkérdés az Európai Unió szerepéről a következő években

2008 óta a világméretű pénzügyi és gazdasági válság nyomán az Európai Unió tagországai a lelassult növekedés ellenére továbbra is jelentős heterogenitást mutatnak gazdasági, pénzügyi helyzetüket s fejlődési lehetőségeiket illetően. A válság sokfajta nemzeti és uniós kezdeményezést váltott ki a legkülönbözőbb területeken (költségvetési politika, pénzügypolitika, versenypolitika stb.), amelyek egyedi vagy tartós jellege ma még nehezen állapítható meg. Az eurózóna válsága következtében új törésvonalak alakultak ki egyes tagállami csoportok, illetve tagállamok között. Az unió döntési mechanizmusai átrendeződtek (a közösségi döntéshozataltól a kormányközi döntések irányába, német és francia dominanciával), s az unió lakossági elfogadottsága csökken. Az eurózóna válságának elhúzódása, területi és méretbeli kiterjedése felvetette az eurózóna szétesésének, sőt az Európai Unió dezintegrá­ciójának veszélyét is. Ebben a helyzetben érdemes elgondolkodni az unió jövőjéről, többek között a következőkről.
1. Feltéve, hogy a következő hónapokban sikerül megőrizni az eurózóna egységét, változatlanul megmaradnak-e azok az előnyök, amelyek – a belépési feltéte- lek teljesítése esetén – a magyar gazdaság eurózónához való csatlakozása mellett szólnak? A tapasztalatokon okulva, a maastrichti kritériumok teljesítésén túl milyen specifikus feltételeket kellene teljesítenie a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy az eurózónában hatékonyan és kiegyensúlyozottan működjön?
2. Indokolt-e a pénzügyi és egyéb szakpolitikák, esetleg a munkapiaci és szociálpolitikák szorosabb összehangolása az uniós országok között (az eurózóna tag jait és a zónán kívüli tagokat is beleértve)?
3. Milyen szerepet kellene játszania az uniónak a válság utáni tartós növekedés elősegítésében?
4. Képes-e, és ha igen, milyen módon az EU arra, hogy megerősítse szerepét a világgazdasági és világpolitikai tárgyalások fórumain és a világgazdaság fejlődésében?

Member States of the European Union since 2008 as a result of the global financial and economic crisis, despite the general slowdown in economic growth, have continued to exhibit considerable heterogeneity in terms of economic and financial conditions as well as their prospects in economic development. The crisis has been addressed by numerous responses both at the national and the EU level with respect to fiscal, monetary and competition policies. However, it is yet to be seen whether these policy responses will prove only temporary or lasting solutions. Because of the crisis of the euro area, new frictions have emerged among groups of member States as well as among individual members. Decision making mechanisms of the EU have shifted from the Union level towards the inter-governmental sphere with French- German dominance, whereas the popular legitimacy of the EU has decreased. The continued crisis of the euro area and its increasingly salient heterogeneity raise the issues of its dissolution and even the disintegration of the entire EU. In this situation, we initiate a discussion on the future of the EU, with a particular emphasis on the following questions:
1. Assuming that the euro zone survives as a single economic entity can we still identify the benefits that make the adoption of the euro rational for Hungary in case it has fulfilled the entry criteria? Based on available experience, beyond the Maastricht criteria what other conditions should the Hungarian economy meet so that it can function efficiently and prosperously within the euro zone?
2. Is a stronger unification of fiscal and other policies, perhaps including labour market and social policies, justified within the EU, including both members and non- members of the euro zone?
3. What should be the role of the EU in attaining sustainable post-crisis economic growth?
4. How can the EU reinforce its role in deliberations at global economic and political forums and in promoting global economic development?