Fémkeresős kutatások a muhi csatatéren: Közösségi régészet, hadszínterek vizsgálata és a kapcsolódó módszertani kérdések

A magyar haderő veresége a muhi csatában kulcsfontosságú történelmi eseménynek tekinthető, hiszen megnyitotta az országot a mongol invázió előtt, ennek pedig összetett és máig nem teljesen tisztázott következményei voltak a középkori magyar társadalom és gazdaság további alakulásának tekintetében. Az egykori csata helyszínének megismerésével jobban megérthetjük, hogy pontosan mi zajlott le 1241. április 11–12-én. A szubjektív álláspontú és sokszor közvetett információkból táplálkozó írott forrásokból ismert események lefolyása más értelmet nyerhet a csata egyes elemeinek azonosításával, hiszen rekonstruálhatóvá válik, milyen taktikai lehetőségei nyíltak a magyar és mongol hadvezetésnek az adott természetföldrajzi körülmények között, és hogyan befolyásolhatta a csata kimenetelét a helyszín megválasztása. Az elmúlt évben múzeumbarát fémkeresősök segítségével új lendületet kapott az 1241-es csatatér régészeti kutatása is. Ebben a cikkben ezért alapvetően azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a közösségi régészet milyen lehetőségeket nyújt egy Árpád-kori csatatér feltárása során, illetve, hogy a fémkeresős kutatásoknak milyen módszertani és gyakorlati problémákkal kell szembenéznie.

The defeat of the Hungarian forces at the Battle of Muh was a key historical event, as it opened the country to Mongol invasion, and had complex and still unclear consequences for the further development of medieval Hungarian society and economy. By studying the site of the former battle, we can better understand what exactly took place on 11-12 April 1241. The course of events, which is known from written sources with subjective points of view and often indirect information, can be made more meaningful by identifying the individual elements of the battle, since it is possible to reconstruct the tactical options open to the Hungarian and Mongol commanders under the given natural geographic conditions and how the choice of the battle's location may have influenced the outcome. Last year, with the help of museum-friendly metal detectorists, archaeological research on the battlefield of 1241 was given a new impetus. In this article, we will therefore focus on the question of the potential of community archaeology in the excavation of an Árpád-era battlefield and the methodological and practical problems that metal detector research faces.