Egyén és csoport, kisebbség és többség: A csoportos igényérvényesítés lehetőségei

A tanulmány kiindulópontját a csoportos igényérvényesítésnek a kutatás korábbi szakaszában azonosított előnyei jelentik a kisebbségi jogérvényesítésben. A jelen írásban az emberi
jogi ítélkezés részét képező magyar és európai eseteken keresztül vizsgáljuk, hogyan kapcsolható ez az eljárási megoldás a gyakorlatban megjelenő dilemmákhoz. A tanulmány
a fogalmi tisztázást követően először a jogvédelem hatékonyságát vizsgálja a kisebbségi
jogok és a csoportos igényérvényesítés kapcsán, majd tágítva az elemzés fókuszát, a stratégiai és a politikai többség akaratával ellentétes jogérvényesítéssel szembeni gyakori kritikát tárgyalja, a jog politikai eszközzé válását. Ennek kapcsán külön fejezet foglalkozik
azzal a veszéllyel, hogy a kisebbség védelmére szánt eszközök a többségi részrehajlás közegében hogyan válhatnak az eredetivel ellentétes cél szolgáivá, és ez milyen tanulságokat
rejt. Végül a képviselet és a finanszírozás kapcsán teszünk a kisebbségeket és a csoportos
igényérvényesítést érintő megállapítást. A tanulmány következtetései szerint a kártérítési logika csoportos szintű alkalmazása növelheti a jogvédelem hatékonyságát, továbbá javíthatja az azonosított költségviselési problémákat. A csoportos igényérvényesítés
ezen felül a jogi eljárásokban is megjelenő többségi részrehajlást is ellensúlyozhatja azzal,
hogy a csoportos elemet és az ehhez kapcsolódó tágabb – gyakran statisztikai – bizonyítékok mérlegelését kifejezetten az eljárás részévé teszi. Végül a csoportos igényérvényesítés
jobban kezeli azt a problémát, hogy a csoportérdekek egyéni eljárási keretben esetlegesen
jelennek meg, hiszen a vizsgálandó kérdések közé emeli azt, hogy a képviselő megfelelően
tudja-e képviselni a képviselt csoportnak az ügyben megjelenő, adott esetben szerteágazó
érdekeit.

The starting point for this study is the advantages of group claims enforcement in minority rights enforcement identified in the previous phase of research. In this paper, the human Hungarian and European cases, which are part of human rights jurisprudence, how this procedural solution can be related to the dilemmas that arise in practice. The study after a conceptual clarification, the effectiveness of legal protection in the minority rights and group enforcement, and then, broadening the focus of the analysis, it discusses the frequent criticism of strategic enforcement and enforcement against the will of the political majority, the transformation of law into a political instrument. In this context, a separate chapter is devoted to the danger that instruments designed to protect minorities can become instruments of bias against the majority in the context of majority bias, and the lessons that this can teach lessons. Finally, in the context of representation and funding, we make a statement on minorities and group claims. The study concludes that the application of the compensation rationale at the class level can increase the effectiveness of legal protection and improve the identified cost bearing problems. Moreover, class actions can counteract the majority bias that is also present in legal proceedings by making the class element and the related weighing of the broader - often statistical - evidence explicitly part of the proceedings. Finally, group advocacy better addresses the problem that group interests may arise in an individual procedural context, by making it an issue to be examined whether the representative can adequately represent the diverse interests of the group represented in the case.