Abstract (may include machine translation)
Egy évtizeddel az első szabad választás után ellenállhatatlanul tolul fel a kérdés: mit tanultunk ebből az évtizedből? Mit látunk ma másképp, mint egy évtizede, mint más elemzők (Antal, 2000), vagy mint a nemzetközi szervezetek, így az OECD, az EU, az IMF és a hitelminősítők? Az egy évtizeddel ezelőtti helyzettől eltérően ma hozzáférhetővé váltak és megbízhatónak tekinthetők a nemzetgazdaság helyzetét leíró információk, sőt a publikációs verseny miatt gyakoriak a nemzetközi egybevetések is (a komolyan vehetőek is). Az újabb keletű monografikus leírások, valamint a nemzetközi szervezetek országjelentései pedig a rendszeres külső megmérettetésről és az önértékelés hivatalos kiigazításáról is gondoskodhatnak. Mindezek alapján teszünk kísérletet arra, hogy a magyar átalakulást nemzetközi egybevetésben tekintsük át.
A decade after the first free elections, the question is irresistible: what have we learned from this decade? What do we see differently today than we did a decade ago, than other analysts (Antal, 2000), or than international organisations such as the OECD, the EU, the IMF and the rating agencies? In contrast to the situation a decade ago, information describing the state of the national economy is now available and reliable, and international comparisons (even serious ones) are frequent due to the competition for publication. And more recent monographic descriptions and country reports from international organisations can provide a regular external benchmarking and a formal adjustment of self-assessment. Against this background, an attempt will be made to review the Hungarian transformation in an international context.
A decade after the first free elections, the question is irresistible: what have we learned from this decade? What do we see differently today than we did a decade ago, than other analysts (Antal, 2000), or than international organisations such as the OECD, the EU, the IMF and the rating agencies? In contrast to the situation a decade ago, information describing the state of the national economy is now available and reliable, and international comparisons (even serious ones) are frequent due to the competition for publication. And more recent monographic descriptions and country reports from international organisations can provide a regular external benchmarking and a formal adjustment of self-assessment. Against this background, an attempt will be made to review the Hungarian transformation in an international context.
Translated title of the contribution | Between transition and the EU: Hungary at the turn of the millennium |
---|---|
Original language | Hungarian |
Pages (from-to) | 26-46 |
Number of pages | 21 |
Journal | Beszélő |
Volume | 5 |
Issue number | 5 |
State | Published - 2000 |