„Ahogy »másokhoz« viszonyulunk, az tükrözi azt, amilyenek magunk vagyunk”: A magyarországi idegenellenesség okairól

Translated title of the contribution: “The way we relate to ‘others’ shows how we actually are” : Causes of xenophobic attitudes in Hungary

Vera Messing, Bence Ságvári

Research output: Contribution to journalArticle

Abstract (may include machine translation)

Tanulmányunkban abból az állításból indulunk ki, hogy a másság elfogadásával kapcsolatos attitűdjeink egyben tükröt is tartanak elénk: a „másoknak” tartott emberek elutasítása egyben a saját világunkban való bizonytalanságból, az önbizalom hiányából táplálkozik. Ezzel az írással szeretnénk hozzájárulni annak megértéséhez, vajon mi állhat annak hátterében, hogy a magyar társadalom a nemzetközi felmérések alapján az idegenek be- és elfogadását tekintve az egyik leginkább elutasító társadalom Európában. Amellett érvelünk, hogy nem önmagában a szegénység vagy a jólét hiánya tesz a mássággal kapcsolatban elutasítóvá, sokkal inkább az, hogy egyedülállóan magas annak a társadalmi csoportnak az aránya, akiket közelről fenyeget a lecsúszás veszélye, akik folyamatos küzdelmet folytatnak az alsó-középosztálybeli társadalmi pozícióik megőrzéséért. E mindennapos bizonytalanság és fenyegetettség pedig fontos szerepet játszhat a bezárkózó és kirekesztő attitűdök terjedésében. A másik fontos tényező az iskola, a magyar oktatási rendszer évtizedek óta jellemző sajátosságai: az oktatás szelektív jellege és az ennek következtében létrejövő homogén iskolai környezet; a demokratikus normák hiánya az iskolában; az erőteljes és állandó versenyhelyzetre építő iskolai módszerek. Ezek mind az alacsony szintű elfogadásra szocializálják már nagyon korai életkortól fogva az későbbi felnőtteket. Tanulmányunkban a European Social Survey (ESS) első (2002) és hetedik (2015) adatfelvételéből származó adatokat használjuk fel.



As a starting point for our paper we propose that our attitudes towards respecting and accepting others are somewhat similar to a mirror about ourselves. Refusing those who are ‘other than me’ usually feeds on our own uncertainty and the lack of self-confidence. Our aim is to highlight and discuss some underlying factors that could contribute to explaining the high level of support for xenophobic and isolationist attitudes in the Hungarian society. We argue that not only poverty or the lack of well-being are strengthening the refusal of others. There is a considerably high proportion of people in Hungary who are threatened by social marginalization and by the fear of being declassed from their weak lower-middle class social status. Experiencing the state of constant uncertainty plays an important role in conserving and spreading the attitudes towards isolation and exclusion. We also draw attention to the particular role of education: the built-in selection routines resulting in rather homogeneous school environments; the lack of democratic norms in classrooms; and the teaching methods focusing on intense and perpetual competition. These all could contribute to the development of non-acceptance and exclusionary attitudes towards ‘otherness’ from early childhood. For our empirical analysis we use comparative data from the first (2002) and last (2015) rounds of the European Social Survey (ESS).
Translated title of the contribution“The way we relate to ‘others’ shows how we actually are” : Causes of xenophobic attitudes in Hungary
Original languageHungarian
Pages (from-to)17-37
Number of pages21
Journalsocio.hu Társadalomtudományi Szemle
Volume2016
Issue number2
DOIs
StatePublished - 2016

Fingerprint

Dive into the research topics of '“The way we relate to ‘others’ shows how we actually are” : Causes of xenophobic attitudes in Hungary'. Together they form a unique fingerprint.

Cite this