A piacgazdaság krédója

Kevesen vannak, akik már ötvenedik életévük betöltése előtt elmondhatják: elérték a legtöbbet, ami elérhető. A gazdaságpolitikába átrándult kutató számára különösen nehéz meghatározni a maximumot. Ezért foglalkoztatja ez a kérdés a közgazdaságtan egyik új irányzatát is. A magyar fülnek kissé perverzen csengő "politikai gazdaságtanra" keresztelt irányzat dinamikus matematikai modellekkel próbálja leírni, miként érhető el az, hogy az elméletileg kívánatos gazdaságpolitikai irány kormányváltozás(ok) után és ellenére is fennmaradjon. Ha ez - összetett feltételek mellett - teljesül, akkor az elmélet tekinti a gazdaságpolitikát sikeresnek.

Few people can say they have achieved the most they can before they are 50. For the researcher who has moved into economic policy, it is particularly difficult to define the maximum. That is why this question is also the concern of a new school of economics. The discipline, called 'political economy', which sounds a bit perverse to Hungarian ears, uses dynamic mathematical models to describe how the theoretically desirable economic policy direction can be maintained after and despite changes in government(s). If this is the case, under complex conditions, then the theory considers economic policy to be successful.