A magyarországi tatárjárás régészeti emlékei – Autópálya-építés és régészeti kutatás

A magyar történelem egyik legnagyobb fordulópontja az 1241–
42‑ben bekövetkezett mongol támadás, amely során az ország jelentős
része súlyos pusztulást szenvedett el. A középkori krónikák, többek
között a szemtanúk által írt szövegek elképesztő rombolásról,
sok-sok település felégetéséről, lakóik legyilkolásáról számolnak be,
és ismert, hogy egész országrészek néptelenedtek el. A magyarországi
régészet több mint egy évszázada foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy
pontosan mekkora hatása lehetett a pusztításnak, mennyiben fogadható
el az írott források tanúságtétele ebben a vonatkozásban. Egészen
a közelmúltig azonban sikertelenek voltak azok a kutatási kísérletek,
amelyek a pusztulás közvetlen nyomait, a csatahelyek emlékeit,
a temetetlen halottakat vagy a felégetett településeket próbálták meg
feltárni. Egy-egy elszigetelt lelettől eltekintve ilyeneknek alig kerültek
elő nyomai, vagy a nem megfelelően dokumentált korai ásatások
alapján levont következtetésekkel szemben felmerült az a gyanú,
hogy a 13. században elhagyott, elpusztult települések esetében nem
mindig számolhatunk a tatárjárás közvetlen hatásával. Az 1930-as
Kecskemét környéki faluásatások például egyértelműen mutatták a
török kori (16–17. századi) pusztulás nyomait, de nem tudták pontosan
megjeleníteni a 13. századi pusztítás régészeti maradványait.

One of the greatest turning points in Hungarian history was the Mongol invasion of 1241-42, during which a large part of the country was devastated. The medieval chronicles, including eyewitness accounts, tell of the unimaginable destruction, the burning of many settlements, the killing of their inhabitants, and the depopulation of whole regions. For more than a century, Hungarian archaeology has been dealing with the question of the exact impact of the destruction and the extent to which the testimony of written sources can be accepted in this respect. Until recently, however, research attempts to uncover the direct traces of the destruction, the remains of battle sites, the unburied dead or burnt settlements, have been unsuccessful. Apart from isolated artefacts, few traces of such remains have been found, or the conclusions drawn from inadequately documented early excavations have been contradicted by the suspicion that the direct impact of the Tatar invasion cannot always be attributed to the abandoned and destroyed settlements of the 13th century. For example, village excavations in the vicinity of Kecskemét in the 1930s clearly showed traces of Turkish destruction (16th-17th centuries), but could not accurately represent the archaeological remains of the 13th century destruction.