A gyermekjóllét aspektusai: Nemzetközi összehasonlítás egy iskolai kutatás alapján

A gyermek jólléte, általános közérzete, elégedettsége az otthon és az iskolában átélt szubjektív élményeken keresztül hatást gyakorol a gyermek testilelki egészségére, fejlődésére, viselkedésére (Örkényi–Koszonits, 2004; Williams és szerzőtársai, 2002), valamint pozitív kapcsolatba hozható a tanulással, iskolai teljesítménnyel is (Konu és szerzőtársai, 2002; Seligman– Adler, 2009; Vieno és szerzőtársai, 2004). A korábban, jellemzően csak felnőttek körében lefolytatott jóllétkutatásokat az elmúlt közel negyedszázadban egyre gyakrabban terjesztették ki a gyermek népességre is (Rees és szerzőtársai, 2013). Ezáltal az addig jobbára mellőzött gyermeki nézőpont nemcsak a vizsgálatok tárgyává, de forrásává is vált. Egyre több kutatás célozta meg a gyermek- és serdülőkor olyan aspektusainak vizsgálatát, mint az élettel való elégedettség, értékek, szabadidő-eltöltés, társas kapcsolatok (Casas, 2011). A szubjektív jóllét korábban is betöltött egyfajta indikátor szerepet a társadalom minőségére vonatkozóan (Kruger, 2009). A gyermekekre és serdülőkre vonatkozó vizsgálatok lényeges jellemzője, hogy elégedettségükről, boldogságukról, jóllétükről ők maguk nyilatkoznak, s ezzel a „gyermekek szava” is a társadalmak minőségére vonatkozó indikátorrá válik, akár országok közötti összehasonlításban is (Fattore és szerzőtársai, 2009; Casas–Rees, 2015). Tanulmányunkban alapvetően leíró és feltáró jelleggel vizsgáljuk a gyermekek szubjektív jóllétét. Elsődleges célunk a nemzetközi összehasonlítás, ugyanakkor kiemelten foglalkozunk a magyar tanulók jóllétével, az országok rangsorában elfoglalt helyzetükkel. Az országok közötti eltérések feltárása mellett kitérünk a nem és kor szerinti különbségek országokon belüli jellegzetességeire is.

A child's well-being, general well-being and satisfaction have an impact on the child's physical health, development and behaviour through subjective experiences at home and at school (Örkényi-Koszonits, 2004; Williams et al., 2002), and can also be positively associated with learning and school performance (Konu et al., 2002; Seligman-Adler, 2009; Vieno et al., 2004). Research on wellbeing, previously conducted typically only among adults, has been increasingly extended to the child population over the past nearly quarter of a century (Rees et al., 2013). This has made the hitherto largely neglected child perspective not only a subject of study but also a source of research. A growing body of research has aimed at investigating aspects of childhood and adolescence such as life satisfaction, values, leisure time, social relationships (Casas, 2011). Subjective well-being has also previously served as an indicator of the quality of society (Kruger, 2009). An important feature of studies on children and adolescents is that they themselves report on their satisfaction, happiness and well-being, thus making the 'children's word' an indicator of the quality of societies, even in cross-country comparisons (Fattore et al., 2009; Casas-Rees, 2015). In our study, we investigate children's subjective well-being in a basically descriptive and exploratory way. Our primary aim is to make international comparisons, but we also focus on the well-being of Hungarian pupils and their position in the ranking of countries. In addition to exploring differences between countries, we also look at the characteristics of gender and age differences within countries.