Állam, nemzetköziesedés és a kapitalizmus változatai Kelet-Európában

Ez a tanulmány a kelet-európai kapitalizmusok változatosságával foglalkozik, az erről szóló irodalomhoz három dimenzióban járul hozzá. Az első, hogy empirikusan négyféle kapitalista rezsimtípus azonosítható be intézményi konfigurációik és azok teljesítményei alapján: a balti államok állam által vezérelt neoliberális, a volt FÁK-országoknak az előző csoportnál direktebben piac által vezérelt neoliberális, a visegrádi államok beágyazott neoliberális, valamint a szlovének neokorporatista rezsimje. A második dimenzió, hogy a kapitalista rendszerek diverzitását egyrészt külső tényezők bonyolult összjátéka magyarázza, különösen a globális áru- és pénzpiacok, a nemzetközi intézmények és a külföldi közvetlen tőkebefektetések, másrészt a reformok megvalósítására vonatkozó különböző szintű állami kapacitások. Harmadsorban: óvatosan kell eljárni a domináns összehasonlító politikai gazdaságtani megközelítés, a kapitalizmus változatainak egy az egyben történő, a térség elemzéséhez való felhasználásakor, mivel az nem illeszkedik az ottani intézmények kialakulásának körülményeihez, azok nemzetközi beágyazottságához és a kelet-európai piacgazdaságok félperifériás jellegéhez.

This paper is concerned with the diversity of capitalisms in Eastern Europe, contributing to the literature on this topic in three dimensions. The first is that four types of capitalist regimes can be empirically identified on the basis of their institutional configurations and their performance: the state-led neoliberal regimes of the Baltic States, the more directly market-led neoliberal regimes of the former CIS countries than the previous group, the embedded neoliberal regimes of the Visegrad states, and the neocorporatist regimes of the Slovenes. The second dimension is that the diversity of capitalist regimes is explained by a complex set of external factors, in particular global commodity and financial markets, international institutions and foreign direct investment, on the one hand, and different levels of state capacity to implement reforms, on the other. Thirdly, caution should be exercised in using the dominant comparative political economy approach of one-to-one variations of capitalism to analyse the region, as it is not suited to the circumstances of the formation of the institutions there, their international embeddedness and the semi-peripheral nature of the Eastern European market economies.